Ez az életem 15. rész

Sziasztok! 

Nos itt is a következő ilyen későn.

A kövi lehet késni fog ugyanis a héten sok melónk volt a cukiban és nem igazán volt

időm írni.

Elég sok képet kaptok bele, mivel ez különleges rész :))

Délután dög meleg volt és nem akartam tönkre tenni a gépem.

Nagyon sokat nem mesélek, elég annyi, hogy hulla fáradt vagyok.

Nos remélem tetszeni fog :) 

Zenéket tessék meghallgatni.

Puszi Bell Boo

Good Night Everyone! :) (*o*)

A megcsalás, az megcsalás!

„Akkor is szeretted amikor megcsaltad?” Cemy.

„Újból és újból érezni akartam őt. Hogy csak az enyém. Hogy többször is elmélyülhetek benne.” Zayn. 

Reggel Harry már kint ül a nappaliban. Bemegyek a konyhába és leülök. Kávézás közben az arcom a kezembe temetem és halkan zokogni kezdek. Nem így képzeltem el az életem. Letörlöm a könnyeim és bemegyek a kis cipőért. Vissza leülök és magam előtt forgatom. Aztán összeszorítom a kezemben. Harry hátulról átölel és ellazítja az ujjaim. Egy csókot nyom a hajamra és beszélni kezd.

-         Sajnálom a tegnap estét. Hatalmas barom vagyok! – kér bocsánatot.

-         Szeretlek Harry – suttogom magam elé.

-         Tudom és én is szeretlek! Szeretlek titeket! – simítja a hasamra a kezét.

-         Zayn azt mondta, hogy le fogsz lépni, mert túl sok lesz neked két gyerek – dőlök előre.

-         Nem hagylak el! Ne hallgass rá! – szorít magához.

Délután kimegyünk egyet sétálni. Rona azonnal bevetődik a hóba átáztatva mindenét. Megérek utána mászkálni. Harry csak röhög rajtam. Megállok és rá mutatok. Egy kis mutogatós után Harry is bemászik mellénk. Mi is csurom vizesek leszünk és észhez térek. A baba! Ki kell másznom, de gyorsan. Miután Rona kiélte magát a hóban velünk együtt hazamentünk. Vettünk egy közös fürdőt majd beültünk a nappaliba. Csibém a mászkálástól hamar kifáradt és elaludt. Egy bögre forró csokival összebújva ülünk a kanapén. Lassú számokat tettem be a hifibe és közepesre állítottam a hangerőt. Harry a hasamat simogatja miközben a nyakamba szuszog. Majdnem elalszom, amikor megszólal a telefonja a csípőmnél és erőteljesen rezegni kezd. Felmorranok és felkelek.

-         Ne menj el! – szuszogja csukott szemekkel.

-         Készítek vacsit. Éhes vagy? – indulok el.

-         Ne csinálj semmit se. Rád vagyok éhes - néz rám.

-         Harry! – rázom meg a fejem.

Kinyújtja felém a kezét és a tenyerébe csúsztatom a kezem. Visszahúz a lábai közé és átkarolja a derekam. Belecsókol a nyakamba és kinyomja a zenét. Két perc múlva az édes szuszogását hallgatom. Egész éjjel a kanapén alszunk. Reggel fájós háttal kelek fel a földön. Hogy a fenébe kerültem le? Tisztán emlékszem, hogy Harry mellkasán aludtam. Lassan feltápászkodom és ő is éppen akkor ül fel. Felhúz a földről és szorosan megölel. Éppen a reggelinket fogyasztjuk el a lányunk társaságában, amikor csengetnek. Felállok és kinyitom. Lesokkolódom, amikor meglátom előttem azt a személyt, akit reméltem, hogy egy darabig nem fogok látni. James áll teljes életnagyságban előttem. Hatalmas vigyorral néz rám. Ismerem már ezt a vigyorgást. Csinált valamit, érzem.

-         Szia édes – vigyorog rám.

-         Ne hívj így! Mit akarsz? Egyáltalán honnan tudod, hol lakok? – kérdezem bunkón.

-         Mindent tudok rólad édes! Mindent! Ő is tud mindent! – lép közelebb.

-         Ezt nem értem! – rázom meg a fejem.

-         A kis barátod mindent tud – nevet fel ördögien.

-         Milyen kis... – némulok meg.

-         A kis Zayn mindent tud rólunk édes! Mindent elmeséltem neki! Azt is tudja, hogyan szereztelek meg! – suttogja a fülembe.

-         Hazudsz! – lököm el.

-         Én? Soha! – rázza meg a fejét – Viszlát édes! Még látjuk egymást!

Becsapom előtte az ajtót és öltözködni kezdek. Harry értetlenül bámul rám a lányommal a kezében. Szólni akar, de egyszerűen leintem. Majd elmagyarázom neki, ha megtudom, hogy igaz volt e amit James mondott. Roham tempóban megyek anyáékhoz. Mi a fenét keresett ott az a barom? Gyorsan leparkolok és bemegyek. Zayn a konyhában ül és eléggé ideges. Nem mondhatott el neki mindent! Nem létezik, hogy elárulta a titkaim! Mit gondolhat most rólam? Egyáltalán mi mindent mondott el neki? Leteszem a táskám a pultra és nézek rá. Zayn végig néz rajtam majd mondani kezdi a gondolatait.

-         Nem értem, hogy feküdhettem le veled! – rázza meg a fejét.

-         James itt volt – jelentem ki.

-         Itt! – bólint kimérten.

-         Mit mondott? – kérdezem nagyot nyelve.

-         Mindent! – mondja röviden.

A szemeibe nézek és látom benne a csúnya igazságot. A csúnya múltamat. Azt a múltamat, amit nem tudok letagadni senki előtt sem. Remélem, hogy nem kerül ez nyilvánosságra. Látom bennük a megvetést és az undort. Remegő kézzel húzom ki a széket és leülök. Zayn előre dől és rohadt dühösen beszélni kezd.

-      Mégis miféle nő vagy te? Eladtad magad egy ilyennek? Egy drogosnak? Függővé tett és még ki is akartad nyíratni magad? Eszednél vagy te egyáltalán? Hogy voltál képes rá… Hogy voltál képes eladatni saját magad? – támad nekem.

-      Én… Szerettem őt Zayn – mondom halkan.

-      Szeretted? Annyira szeretted, hogy eladtad magad? – csattan fel mérgesen.

-       Akkoriban én nem voltam beszámítható – motyogom az orrom alatt.

-       Persze! Azt mivel magyarázod, hogy hagytad magad megütni? Az is a beszámíthatóságodra fogod? – áll fel.

Hátralöki a széket és kezdek megijedni tőle. Rátámaszkodik a pultra és kifújja a levegőt. Mit gondolhat rólam, hogy tudja a teljes igazságot? Vajon gyűlöl érte?

-         Kérlek ne mond el senkinek se! – suttogom magam elé.

-         A média miatt aggódsz? Vagy Harry miatt? – kérdezi gúnyosan.

-         Én… Miért érdekel? Megtette velem és kész! Nem tudnád lezárni magadban? Elég volt nekem a tudat minden nap! Elég volt átélnem! Ne akard még te is a fejemhez vágni! Hagyjuk már az a kurva múltat! – kiabálok rá.

-         Hogyan hagyhatnám? Egy olyan nővel voltam egy házban aki majdnem megölte az állítólagos szerelmét. Olyan nővel voltam aki éveken keresztül súlyos függő volt. Olyan, aki hagyta magát megütni és az a beteg barom még élvezte is! – csap az asztalra teljes erejéből.

-         Hagy abba! Kérlek! – hajtom le a fejem a pultra.

-         Miért, hm? Miért hagytad magad neki? – kérdezi meggyötört hangon.

-         Mert nem volt senki aki segítsen! Én… Én rettegésben éltem minden nap Zayn. Én beleőrültem a szerelmébe. Én nem voltam normális. Én féltem tőle és megakartam halni. Ezért hagytam magam neki. Ezért lettem szívtelen – állok fel.

Felkapom a táskám és kifelé veszem az irányt. Csak, hogy elkapja a csuklóm megfordít. Szorosan fog és felhúz a szobájába. Azóta nem jártam ebben a szobában, hogy elköltöztem innen és az már nagyon régen volt. Nekitolt az ajtónak és hosszas csókolózásba kezdtünk.

Eldobja a kezemből a táskám és a falhoz szorítja mindkét kezem. Elkap a forróság és újra éled köztünk a kémia. Zayn elengedi a karjaim és a derekamra fonódnak a karjai. Bezárja kulcsra az ajtót és felemeli a lábaim. Egyszerűen úgy faljuk a másikat, mintha soha nem tehetnénk meg. Külön utakon járunk mégis kegyetlenül sóvárgunk a másikra. Sóvárgunk minden egyes kis érintésre, minden szemkontaktusra, minden lopott pillanatra. Amikor csak messziről nézheted a másikat és közben végig tudod, hogy mélyen belül a tiéd mindenestül. Közben mégsem érintheted meg és ez mocskosul fullasztó. A kezei lecsúsznak a fenekemre és belemarkol gyengéden. A nyelve már az én nyelvem és szám térképezi fel. Egyszerűen csak állunk ott öt perce és csókolózunk. Aztán elindulunk az ágy felé. Zayn óvatosan ledönt rá és fölém mászik. Miközben a nyakam csókolgatja beletúrok a hajába. Kegyetlen velem az élet. Végigsimítok a puha fekete tincseken és felnyögök. Mióta vágytam már ezekre a fekete tincsekre, az ajkakon a nyakamon és erre a helyzetre. Pillanatokon belül lekerül rólam a ruha és róla is. A szoba hirtelen felmelegszik,

mintha már amúgy sem lenne elég meleg. Zayn amint meglátja rajtam a csipkés fehérneműim elmosolyodik. Lehúzza rólam és minden előjáték nélkül belém hatol. Mind a ketten egymás fülébe nyögünk az érzéstől. Zayn lassan mozogni kezd és a nyakam kényezteti továbbra is.

A hátába mélyesztem néha a körmeim, amit egy morgással jutalmaz. Egész végig egymás szemébe nézve jutunk el a csúcsra. Zayn mielőtt elmenne bennem megcsókol. Hosszúra nyújtjuk a csókot és pár erősebb mozgást csinál bennem. Miután kihúzódik belőlem és az extázis is leszáll az agyamról kipihegem magam. Lassan elalszom a karjai közt. Szorosan húz magához és belecsókol a nyakamba mielőtt betakarna minket. Mielőtt hazamennék újból egymásnak esünk most már a konyhában. Furcsán csendes a lakás.

-         Zayn… hol… van… mindenki? – nyökögöm.

-         Fogalmam sincs, de ne érdekeljen – morogja a fülembe.

Épp, hogy eljutunk a zuhanyig amikor hangokat hallok meg lentről. Perrie és anya hangja élesen hasít bele a csendbe. Zayn kihúzódik belőlem és bezárja az ajtót. Hogy a fenében fogok kijutni innen? Na és a ruháim? Perrie útja egyből a hálóba vezet. Biztos vagyok benne, hogy ott keresi Zaynt. A zuhany alatt kényeztetjük egymást kiélvezve minden percet, amíg Perrie rángatni kezdi az ajtót. Zayn felmordul és szorosan magához fog.

-         Zuhanyzom – morogja hangosan.

A bőrét a fogam közé fogom és meghúzom, amikor felszisszen és egy hatalmasat lök rajtam. Perrie csak nem hagyja abba az ajtó rángatását. Idegtépő hallgatni a hisztériáját. Zayn egyre erősebbeket tol rajtam és a falba üt párszor.

-         Zayn ez fáj – nyögök fel.

-         Sajnálom – csókol a nyakamba.

-         Egy élet növekszik bennem. Kérlek légy finom – hajtom a fejem a vállára.

Felsóhajt és kihúzódik belőlem. Kilép a zuhany alól és maga köré teker egy törölközőt. Kilépek utána én is. A mosdó kagylóra támaszkodva, lehajtott fejjel találok rá. Épp, hogy mellé lépek dühösen beszélni kezd.

-         Harry így, Harry úgy… Elegem van Harryből! Ha nem Pezz, akkor Harry. Mi értelme van ennek he? Mi értelme van nekünk együtt, hm? – tol a falnak.

-         Zayn… - csuklik el hangom.

-         Szerintem semmi! De nem tudok nem rád gondolni. Az ajkaidra és a testedre. A szemeidre, a hangodra, az alakodra… Annyira rohadtul akarlak – suttogja mérgesen a nyakamat csókolgatva.

Tudom, hogy a bűn édes, de ennyire? Kiélvezem minden percét amíg vele vagyok, hiszen nem maradhat így az egész. Egyszer ki fog derülni és félek a következményeitől. Zayn a csípőnél fogva közel húz magához. A törölköző, amit a derekára kötött már feszül rajta. Beletúrok a vizes tincseibe és rámarkolok, amikor erősen megszívja a nyakam.

-         Minden együtt perc után gyűlölni fogom magam. Gyűlölni fogom azokat a perceket, amikor vissza fogok gondolni erre. Még mindig a fejemben jársz, de nem tudom megállni. Kibaszottul kívánlak – morogja a bőrömbe.

Felnyögök a dühös szavaira. Jelen helyzetben izgató a hangneme és az utálat, ami a hangjából érződik. Mégis megbújik köztük a vágy és a mérhetetlen akarat. A másik kezem a derekára csúszik közel húzva magamhoz.

-         Zayn mi tart már ennyi ideig? Megígérted, hogy elkísérsz az ultrahangra – kántálja Perrie.

-         Baszki! – nyög fel.

Egy gyors csók után elhúzódik tőlem és kiszól Perrienek. Az ajtó mögé lépkedek és igyekszem csendben maradni. Perrie beront a fürdőbe Zayn elé áll és hírtelen lesmárolja. A tükörből látom, ahogy Zayn visszacsókol neki szenvedélyesen.

-         Ma lettünk két hónaposak – válik el az ajkaitól.

-         Nagyszerű. Mindjárt megyek – morogja az orra alatt.

Perrie kimegy és becsukja az ajtót. Zayn azonnal kulcsra zárja és mérgében bele vág egyet a falba teljesen elfeledkezve arról, hogy mögötte állok.

-         Nem jó móka! – szólalok meg.

-         Tudom – fordul meg.

-         Nos izé… Nekem khm, dolgom van – dadogok.

-         Nekem is – lép közelebb hozzám és újból magához ránt.

-         Ne Zayn! Így is túlléptünk egy határt – mondom egy nyögés kíséretében.

Újból neki esik a nyakamnak és a kezeivel a fenekem markolássza. Ahogy összeér a csípőnk lehunyom a szemem. Veszettül kívánom őt és ő is engem. Egy ideig masszírozza a fenekem majd elhúzódik és látom rajta, hogy harcol magával. Erős késztetést látok rajta, hogy kimenjen innen. Mielőtt kilépne az ajtón még visszafordul. Alig állok tőle pár méterre és képes visszahajolni. Megragadja a csuklóm és gondosan körül nézve a szobámba húz. Amint beérünk a falnak nyom és hosszasan megcsókol. Az ujjaim azonnal a hajába tapadnak és szorosan belé kapaszkodnak. Egy kicsit felemel a földről, hogy egy szintben legyünk. Perrie újból kántálni kezd és elenged. Kilép a szobámból és másodpercek alatt visszatér a ruháimmal együtt. Gyorsan felöltözöm és megállapítom, hogy totálisan Zayn illatom van. Amint leérek a nappaliba Zaynék akkor távoznak. Felveszem a kabátom és hazafelé indulok. Amint beérek a lakásba síri csend fogad. A hűtőn csak egy cetlit találok. Harry és a kicsi Annehez mentek. Nekidőlök a hűtőnek és lecsúszok a földre. Eszetlenül

vigyorogni kezdek magam elé. Tisztára úgy viselkedek, mint egy szerelmes tini. Na álljunk csak meg! Nem létezik! Megint beleszerettem volna Zaynbe? Ugyan már! Én Harryt szeretem. ’ Akkor is szeretted amikor megcsaltad?’ Szólal meg a kisördög a fejemben. Lassacskán lelohad a mosoly az arcomról és fancsali képpel nézek a tükörbe. Talán el kéne mondanom neki, hogy talán életeim újabb szebb perceit töltöttem el az exemmel órákon keresztül? Hogy újból és újból egymáséi lettünk? A nyakamon egy hatalmas lilás folt díszeleg. Harry észre fogja venni és akkor magyarázkodhatok. Hiszen nem voltunk együtt két napja vagy tudom is én mikor. Épp, hogy kilépek az ajtón Harry, akkor érkezik haza. Kisétálok eléjük és átveszem a kicsit. Megpuszilgatom és lassan vetkőztetni kezdem. Harry hátulról átölel és egy csókot nyom a hajamra.

-         Engem is levetkőztethetnél – suttogja a fülemben.

-         Csak szeretnéd Styles. Csak szeretnéd! – nevetek fel.

Gyorsan megfürdetjük a kicsit és baromi sokat nevetünk azon, hogy melyikünk vizesebb a másiknál. Rona imád csapkodni fürdés közben és imádja, amikor összevizezhet minket. 

-         Hová tűntél ma? – kérdezi a tűzhely előtt állva Harry.

-         Beszélnem kellett anyával – füllentek.

-         James járt itt! – jelenti ki.

-         Mit akart? – szorítom meg a fakanalat.

-         Téged keresett – von vállat.

-         Nem értem miért zaklat! Ő halott ügy a számomra elég régóta! – morgom.

-         Nyugodj meg! Nem tesz jót a kicsinek – húz magához.

-         Én… Csak nem értem mit akar – hazudok megint.

-         Nem fog vissza szerezni tőlem! Te az enyém vagy! – harap bele a fülcimpámba.

-         Igazán? Mióta vagyok a tiéd? – fordulok meg a karjai közt.

-         Mióta felhúztam az ujjadra azt a gyűrűt és amióta téged akarlak minden porcikámmal – csókol meg.

-         Ez hízelgő – motyogom a szájába.

Elmosolyodik és visszatérünk a vacsora főzésére. Makarónit csináltam mivel a picim megkívánta. Harry folyamatosan elvonja a figyelmem így inkább kiküldtem, hogy ne lábatlankodjon körülöttem. Úgy fél órával később készen is vagyok. Harry csak nevet rajtam, hogy mennyit eszek. Vacsora után még befalok egy csomó gyümölcsöt és csokit is. Reggel a mérlegen állva megállapítom, hogy híztam három kilót. Harry hátulról letámad és visszahúz az ágyba. A hasamra fektet és fölém fekszik. Elsodorja a nyakamról a hajam pont ott ahol Zayn kiszívta. Egy pillanatra, mintha habozna majd belecsókol pont oda. Délután hármasban bemegyünk a stúdióba. Harry velem akar tölteni minden percet ami szabaddá válik számára. Ez kissé hízelgő a számomra. Felhúzok egy fekete cica nacit, egy sötétkék, combközépig érő, kötött pulcsit, a kedvenc hosszú szárú csizmám. Gyorsan felöltöztetem Ronát is és indulunk. Amikor belépünk az épületbe megcsap a fülledt meleg. Azonnal vetkőzni kezdek és levágom a cuccaim az egyik szabad székre. Amint leültetem a picit meglátom Zaynt is. Mit keres itt, ha már kilépett? Harry elviszi a cuccainkat és kézen fogva belépünk a srácokhoz. Mindenki köszönt minket kivéve Zaynt és Louist. Louis még mindig pipa rám. Viszont a kicsinek nem tud ellen állni. A kezébe veszi és babusgatni kezdi. Harry és Zayn azonnal egy kisebb vitába kezdenek.

-         Mi a fenének jöttél te ide? Kiléptél nem? – kérdezi morogva.

-         Miért érdekel? Foglaljon le más! – néz rám.

-         Fiúk elég! – szólok rájuk.

Elhúzom Harryt és leülünk valahová. A menedzser is befut és gyorsan lepakolja a cuccait. Megakad egy pillanatra rajtam is a tekintete aztán tovább vándorol a kicsire és a srácokra. Elkezd beszélni és egyre jobban kezdem unni. Hát ilyen téren nem változtam. Az ilyen megbeszélések mindig is unalmasak. Harry a hüvelyk ujjával a bőröm simogatja. A szemem sarkából Zaynre nézek aki ökölbe szorított kezekkel mered maga elé. A lányom Louis kezében nyújtózkodik Harry felé.

-         Apa… Apa… Apa – ugrál az ölében.

Harry elneveti magát és átveszi a kicsit. Rona az ingjét kezdi el tépkedni és közben kacag. Harry felnevet és rám néz. Ejt egy hatalmas vigyort és amíg a srácok beszélgetnek Paullal, a fülembe suttog.

-         Neked is így kéne csinálnod – puszil bele a fülembe.

-         Menj már! – nevetek fel. 

-         Szeretlek! – suttogja a számra.

-         Én is szeretlek Harry – viszonzom a vallomását.

Miközben csókolózunk akaratlanul is eszembe jut a tegnap.

Megcsaltam őt pedig szeretem. Tényleg szeretem. Stúdiózás után beülünk a közeli cukrászdába. Harry a legeldugottabb asztalt kéri, de így is felismerik őt és susmorogni kezdenek. A Fotósok már nagyban gyülekeznek az ablakok előtt. Felsóhajtok és leülök. Harry ad egy hosszú csókot és leültet amíg felveszi a rendelést. A rajongói útközben megállítják és fényképezkedni akarnak. Rona lebiggyeszti a száját miközben őt nézi. Szereti Harryt nagyon és azt hiszem apás. Próbálom elterelni a figyelmét, de nem sikerül. Harry alig bír szabadulni tőlük. Rona is belekezd a sírásba. Csitítgatni próbálom, de nem hagyja abba. Harry tekintetét keresem a tömegben. Nagy nehezen kiszúrom a göndör fürtjeit a tömegben. Megkéri a rajongóit, hogy egy kicsit hagyjanak minket. Amint leül hozzánk, Rona abbahagyja a sírást. Hihetetlen, hogy nem hagynak kettesben. Már fél órája itt állnak nem messze tőlünk és mindenfélét sutyorognak. Megértem, hogy világsztár meg minden, de hagyhatnának már. Teljesen a gondolataimba merülök és turkálni kezdem a sütit. 

-         Végeztél? – szólal meg.

-         Azt hiszem – dőlök hátra.

Amikor a lányomra nézek kitör belőlem a nevetés. Csokis az egész arca és édesen a szájába tuszkolja a süti darabjait. Harry is elneveti magát és letörli az arcát. Rona gagyogni kezd neki és rám néz. Adok az orrára egy pici puszit és kiveszem a gyerek székből. Még jó, hogy raktam egy szalvétát elé. Tiszta maszat lenne. Lassan távozni készülünk. A rajongók és a fotósok is körbefognak. A kicsi arcát befelé fordítom mielőtt kivakuzzák az agyát is. Nem volt túl jó ötlet eljönni biztonságiak nélkül. Harry szorosan átkarolja a derekam és maga előtt tart. Alig tudunk lépni és egyre jobban kezdek fázni.

-         Harry kérem, egy pillanatra! – gyűlnek körénk.

-         Mit szólsz Zayn kilépésére? – kiabál egy fiatal srác. 

-         Tudja, hogy a menyasszonya megcsalta magát Zayn Malikkal? – kérdezi az egyik.

-         Mit szól a leleplező képekhez? – jönnek sorjában a kérdések.

-         Valójában együtt van Taylor Swifttel?

-         Mikor lesz az esküvőjük? – hadarják egymás után.

Harry nem válaszol egyikre sem csak húz a kocsija felé. Remélem nem hisz nekik, mert akkor végem. Vége a kapcsolatunknak és az eljegyzésnek is. Azt pedig nem akarom. Nem azért, mert félek mi lesz velem ha elhagy, mert totál szeretem őt. Azt hiszem túlléptem Zaynen a tegnap este végén és azt hiszem végleg. Nekem Harry mellett a helyem és kész. Amint hazaérünk Harry szorosan magához ölel.

-         Holnap elmehetnénk bólingozni – veti fel az ötletet fürdés közben.

-         Le foglak verni! – fordítom hátra hozzá a fejem.

-         Ne bízd el magad! – ad egy csókot.

Miután vettünk egy hosszú csókcsatát, no meg fürdőt lefektettem a kicsit. Harry a szoba közepén egy igen csak rövid, szürke boxerben feszít előttem. Megállok az ajtóban és végignézek rajta. Pár kockát már észreveszek a hasán. Egyre lejjebb siklik a tekintetem és hatalmasat sóhajtok. Rám kapja a tekintetét miközben telefonál. Elhaladok mellette és egyszer körbe is sétálom a ruháimért menve. Az ujjam végighúzom a fenekén és egy szép mosollyal vissza sétálok a fürdőbe. Felveszem a fehér rövid hálóruhám és megszárítom a hajam. Harry beáll az ajtóba úgy, ahogy hagytam és engem bámul. Egy ideig szemezünk egymással

majd kifelé veszem az irányt. Szorosan követ egészen a konyháig. Összedobok egy gyors vacsit és leülök az ölébe.

-         Harry… - kezdek bele.

-         Hm? – ébred fel a bambulásából.

-         El akarok menni innen – sóhajtok fel.

-         Mi? – kérdezi riadtan.

-         Veled! Kettesben! – nézek a földre.

-         Én meg… Mi lesz Ronával? – emeli fel a fejem.

-         Nem szívesen hagynám magára, de egy hétről lenne szó. Anyudéknál szerintem szívesen ellenne, ha nem baj – motyogom.

Úgy döntöttünk erről még később beszélünk. Most nem igazán lenne jó, ha itt hagyná a bandát. Minden felfordult az életünkben. Megkérte a kezem, Zayn kilépett, lefeküdtünk, újra babát várok, Taylor megjelent Harry életében, James kitálalt mindenről. Egyszóval minden szar kavarásba ment át. Abban reménykedem, hogy elutazunk és egy kicsit kettesben lehetünk.