Sziasztok!
Nagyon örülök neki, hogy tetszett a rész amit Kiny írt.
Nos, ügyes voltam és a napokban legyártottam nektek 3 új részt.
Nos nagyon sokat nem is beszélnék, mert éppen most
értem haza a cukrászdából...
Egész nap barack lekvárt főztem -.-"
Ráadásul a lábam olyan piros mintha nyárson sütöttek volna...
Szóval egy nagy ratyi volt az egész nap.
Nos nem is rabolom az időtök, olvassatok.
A díjat köszönöm, még igyekszem kitenni ma, ha mégse jön össze
akkor holnap. Igyekeztem a szöveghez illő szép gifeket rakni :)
Remélem tetszik :D
Puszi Bell Boo.
Vágy!
(ezt hallgattam miközben írtam, igaz a sorok nem ide valók)
"Olyan mint a szerelem, szavakkal leírhatatlan. Azt csak érezned kell ott belül." Cemy.
"Emlékszem minden percre a ringben. Csábító volt és eszelős." Cemy.
"Tudom, hogy milyen tökéletes, mégsem tudok betelni vele. Cemy.
"Nem bírom már ki sokáig. Túlságosan csábító. Mint valami tiltott gyümölcs." Harry
"Emlékszem minden percre a ringben. Csábító volt és eszelős." Cemy.
"Tudom, hogy milyen tökéletes, mégsem tudok betelni vele. Cemy.
"Nem bírom már ki sokáig. Túlságosan csábító. Mint valami tiltott gyümölcs." Harry
Hogy mi a fenét keresek egy bokszedzésen? Egyszerű a válasz.
Harry! Régebb óta nyaggat már vele, és most beadtam a derekam. Ki akarjuk
élvezni, hogy egy pár óráig kettesben vagyunk. Vagyis inkább hármasban. Paul is
jön velünk. Muszáj, a rajongók miatt. Így már miatta is vissza kell fognia
magát. Hiszen ha Rona is velünk van, kénytelen volt még jobban. Még
mielőtt elindultunk volna beadtuk Anne-hez. Anne imádja a kicsit, még ha nem is
Harry vérszerinti lánya. Egy kis időre a városba jöttek, meglátogatni minket. Ő
nem akart ebbe beleszólni. Felnőttek vagyunk és meg tudjuk oldani. Kint ülök az
egyik kispadon, és nézem, ahogy gyakorolnak. Tíz percenként észreveszem, ahogy
kibámul rám. Mintha azt hinné, hogy elmegyek. Egy kisebb szünetet tartanak,
ekkor odajön hozzám. Felhúz a padról, és egy hosszú csókot ad. Hirtelen
belevigyorog a csókba, majd elhúzódik.
- Mi lenne, ha beállnál? – kérdezi vigyorogva.
- Én? – nézek rá kikerekedett szemekkel.
- Megtanítalak – suttogja a fülembe.
Így adódott, hogy Paul kötözi be a kezeim, míg Harry leveszi a
pólóját, és vizet önt a felső testére. Direkt kínoz ezzel? Egy darabig a
koncertek és a munka miatt, nem volt időnk egymásra. Az éjszakai hancurokból
pedig nem csináltunk rendszert. Majdnem mindig hulla fáradt voltam. Paul
kuncogni kezdett mellettem, ahogy Harryt bámulom tátott szájjal. Élesen szívom
be a levegőt, és nagy nehezen rá fordítom a tekintetem. Szúrós szemekkel nézek.
Ő csak vigyorog magában, de amint készen vagyok, utamra enged. Harry segít
szétfeszíteni a köteleket, mielőtt ő is feljönne. Nyögést hallok meg magam
mögül. Direkt lassan lépek be. Feszülős farmer nadrágban lehet bokszolni? Majd
megkérdezem tőle. Amint belép a ringbe utánam bokszkesztyűben, hatalmas vigyor
van az arcán.
- De még mennyire! – nevet fel.
- Taníts mester! – hajolok meg előtte.
- Ezer örömmel! – lép elém.

Csinálok pár ütést majd egy kis szünetet tartok és abbahagyom.
Egész végig mögöttem áll. Érzem, ahogy az orrán kifújja a levegőt
megborzongatva a bőröm. Különös érzés fog el. Még magam sem tudom mi ez az
érzés. Olyan, mint a szerelem, szavakkal leírhatatlan. Azt csak érezned kell
ott belül.
- Így jó? – dőlök a mellkasának.
- Van még mit gyakorolnod – húz szorosabban magához.
Jelen pillanatban nem érdekel, hogy Paul is itt van és végig néz
minket. Csak a burkunkban vagyunk és szorosan összetapadunk. Aztán megszólal
Harry telefonja a padon szétrobbantva a pillanatunkat. Felsóhajt, majd ellép
mögülem és felveszi. Paul leveszi rólam a kesztyűket és leülök mellé. Harry
visszatérve a zuhanyozásból elém lép és a derekamra helyezi a kezeit. Egy
puszit nyom a fejemre és felveszi a fekete kalapját, napszemüvegét és
elindulunk. A kocsiban veszem észre, hogy milyen dögös az a ruha, amit visel.
Világoskék ing, fekete farmer, az a csizma, amit ki nem állhatok, napszemüveg
és kalap. Elnyílt szájjal figyelem őt. Hogy fenébe lehet ennyire dögös valaki?
A kocsiban összekulcsolja az ujjainkat. Edzés után még bemegyünk a stúdióba.
Amint kiszállunk, ellepnek a rajongók. Elengedem Harry kezét és inkább a
kocsiban maradok. Kétségbeesetten néz vissza rám. Eltátogom neki, hogy menjen
be, de nem mozdul. Becsukom az ajtót és megkérem Pault, hogy vigyen haza. Nem
akarok kiakadni, de annyira gyűlölöm, amikor minden lépést úgy kell megtenned
mintha valami szökött bűnöző lennél. Egyszerűen összenyomnak és ez zavaró.
Sohasem tudok úgy elmenni valahová, hogy húszan ne követnének vagy várnának az
épület előtt. Egy kicsit már beleuntam ebbe. Ismerem az érzést és volt is
részem benne, de ha gyerekkel vagyok rohadt idegesítő. Azon kell aggódnom, hogy
mikor nyomnak össze Ronával. Elmegyek Anne-hez és elhozom a kicsit.
- Apa! – mondogatja nekem.
- Apu most nincs itt kicsim. Este jön haza – ültetem be.
- Apa! – ismételgeti.
Paul lassan elindul és egész úton az a kétségbeesett szem lebeg
előttem. Megrázom a fejem, hogy eltűnjön a kép, de sajnos nem akar. Az elmémbe
ivódott. Miután hazaérünk, megfürdetem a kicsit és leülök a nappaliba. Rona
előttem játszik a plüsseivel és a játékaival.
- Anya – fordul felém.
Rá kapom a tekintetem és elvigyorodom. Régóta vártam, hogy
kimondja az anya szót. Felkapom a földről és egy hatalmas puszit adok neki. Egy
macit fog a kezében és felém nyújtja. Elveszem tőle és elviszem lefektetni.
Álmosnak tűnik. Harry, amikor hazaér eléggé dühös. Vagy a délutáni miatt, vagy
Zayn húzta fel. Mást nem igen tudok kitalálni.
- Szia – köszönök neki.
Nem szól semmit sem. Bemegy a konyhába és megiszik egy pohár
whiskyt. Meglesz életünk első veszekedése. Megérzem az ilyeneket. Vagyis nem az
első. Még nálunk volt, amikor mindent hozzám vágott. Mindent, ami a múltban
történt. Csak állok az ajtóban, és nem merek elmozdulni.
- Harry… Sajnálom – motyogom.
- Otthagytál! Egyszerűen otthagytál – morogja.
- Én… Nem akartam ott lenni – bököm ki.
- Zayn miatt? Mert szereted őt? – kérdezi dühösen.
- Nem miatta! – vágom rá.
- Hát persze – rázza meg a fejét.
- A rajongóid miatt Harry! Elegem van ebből. Elegem van, hogy
akárhová megyek veled, szinte be sem férünk az ajtón. Összenyomnak és félek,
hogy Rona is megsérül – magyarázok.
- Akkor is ott hagytál! – fordul meg.
- Ez legyen a legnagyobb bajod – forgatom meg a szemeim.
- Valld be, hogy miatta nem jöttél be. Hogy nem vagy képes a szemébe
nézni! Nem vagy képes rá nézni, mert szereted őt! – áll fel.
- Miért böki ez a csőröd? Szeretem, de nem úgy, mint régen! Téged
szeretlek Harry! – mordulok rá.
- Na persze! – megy el mellettem.
- Kibaszottul nem értem mi a bajod! Még nekem volt bűntudatom a
hülye tekinteted miatt! Nem szeretem Zayn-t! Ha szeretném vele lennék! Nem kell
minden szarságra azt hinni, hogy miatta van. Túl vagyok rajta végre! Elegem van
Harry! – vágom be magam mögött az ajtót.
Egy ideig sétálok a környéken, majd felmegyek. Miért hiszi azt,
hogy minden Zayn miatt van? Az esküvő óta vele vagyok, és ilyenekkel jön. Miért
nem érti meg, hogy herótom van a lánycsapataitól? Amint belépek az ajtón,
szembe találom magammal. Leveszem a kabátom és bemegyek a nappaliba. Lehúzom
magamról a boka csizmám és kiviszem a helyére. Visszafelé menet elkapja a
karom. Magához szorít és megcsókol . Visszacsókolok, karjaim a
nyaka köré kulcsolom. Kicsit felemel a földről és a kanapéhoz visz. Felültet rá
és elhúzódik tőlem.
- Egy barom vagy – nevetek fel.
Gyorsan ad egy csókot, és lekúsznak a kezei a fenekemre. Az
ujjaimmal az ingje gombjait kezdem el kibújtatni a helyükről egyesével. Kihúzom
a nadrágjából és felnézek rá. Egy apró csókot nyomok a szájára és felállok.
Végigsimítok azon a bizonyos vonalon, majd felfelé viszem az ujjaim. A mellkasán
elidőzök egy kicsit, aztán letolom a vállairól az ingét.
- Hogy lehetsz ennyire tökéletes? – kérdezem a testét bámulva.
- Te vagy a tökéletes baby – suttogja a számba.
Egy forró és mély csókot nyom a számra majd visszaültet a
kanapéra. A levegőbe emeli a karjaim, majd lehúzza rólam a pólóm. Amint a
mellemre siklik a tekintete, megnyalja az ajkait. A vérvörös csipke melltartóm
van rajtam hozzá illő bugyival. Harry a nyakamhoz tapad és az ujjai a hasam
csiklandozzák.
- Le szeretném ezt tépni rólad – suttogja a fülembe.
- Mennyire szeretnéd? – simítom a kezem a fürtjei közé.
- Nagyon – nyög fel.
Beleharapok a fülcimpájába és a derekára kulcsolom a lábaim.
Felmorog onnan mélyről, és belemarkol a combjaimba. Elindulunk valamerre és az
a valamerre a hálószobába vezet. Becsapjuk magunk után az ajtót, majd Harry az
ágyra fekszik velem együtt. Fölém magasodik, és a fogaival kezdi lehúzni a
melltartóm pántjait. Ilyenkor egy kiskutyára hasonlít, aki a lepedőt húzza a
fogaival és harcol a gazdája ellen. Kuncogni kezdek a gondolatra.
- Mi az? – néz fel rám.
- Gondolkodtam – mosolygok rá.
- Ajaj! Olyat is szoksz? – pimaszkodik.
- Fogd be! – tapasztom be a kezemmel a száját.
Belecsókol a tenyerembe és folytatja, amit elkezdett. Mind a két
pántot lehúzza vállamról és megy lefelé. Puha csókokkal hinti be a hasam, majd
a köldökömnél a nyelvével kezd el körözni. Beletúrok a hajába, ezzel egy időben
felnyögök. Lehúzza rólam a vékony cica nadrágot és a lábaim közé fészkeli
magát. Végignéz rajtam és szinte a vágytól látom csillogni a szemeit. Beharapja
az ajkait és feltérdel. A csípőm az ölébe húzza és a hasamtól a combomig
végigsimít párszor, kihagyva a középpontot. Egy darabig ezt játssza, majd felülök
hozzá. Csókolózni kezdünk, és lassan körözni kezdek a csípőjén. Fogalmam sincs
mikor vette le a farmerét, de így sokkal jobb. A férfiassága felfelé növekszik,
és ahogy hozzám ér felnyögök.
- Elég! El.. fogok… menni – fogja meg a csípőm.
Egy kicsit felemelkedik és lehúzza magáról a boxert. Egyszerűen
széttépi a bugyim és belém csusszan a teljes hosszával. Egymás szájába nyögünk,
majd mozogni kezdek. Harry megtámaszkodik hátul a karjain és teljes kilátásom
nyílik a mellkasára.
Ahogy mozgok, néha besegít egy lökéssel.
Eléri a legmélyebb pontom, mire megremegek. Végighúzom a körmeim a mellkasán,
mire felszisszen. Elkapja a csuklóm és feltérdel. A fenekem alá nyúl és úgy
tart tovább. Erősen megszívom a nyakát, majd érzem, hogy orgazmus közelben vagyok.
- Engedd el! – nyögi bele a fülembe.
Párat lök rajtam és elélvezek. A nyakába szívva fojtom el a
sikításomat. Miután elélvezek és a falaim belülről összehúzódnak, követ engem.
Pár erősebb lökést tol rajtam, miközben a számba nyögve élvez el. Kihúzódik
belőlem és leenged az ágyra. Fölém mászik és betakar minket, hogy ne fázzunk
meg. A körmeim helyét nézem a mellkasán és a tetoválásain. Vigyorogni kezdek,
majd rá nézek.
- Ezek a kedvenc tetkóim – vigyorog rám.
- Elég szépek nem? – nevetek.
- Hát, ami azt illeti még a másikak sem múltak el a hátamon, meg a
fülem mögött – mondja perverzen.
- Szegényke – húzom el a szám.
- Én nem sajnálom – kacsint rám.
egyfajta bocsánatot kérő csók lesz.
Talán egy órát zuhanyozunk, majd kimegyünk
enni. Harry maga akar csinálni valamit, de annak az eredménye az lesz, hogy a
konyha majdnem felég. Eszméletlen sokat nevetek rajta. Így rendelünk egy pizzát
és inkább azt eszük. A rövid lábaim, Harry hosszú lábaitól teljesen eltérnek.
Egy ideig csendben eszünk miközben a tévé háttérzajként megy.
- Élveztem a reggelt – szólal meg.
- Én is – mondom lenyelve a falatot.
- Máskor is jöhetnél edzeni. Rá fér a vézna kezeidre – lötyögteti
meg a karom.
- Azt akarod mondani, hogy puhány vagyok? – fordulok felé.
- Hát nem egészen ezt mondtam – vigyorog rám.
Kiveszem a kezéből a tányért és az asztalra teszem. Felhúzom a
kanapéról és elkezdek játszani vele. Beállok úgy, ahogy reggel is tanította és
célozgatni kezdek. Elkapja a karjaim és kigáncsol. A puha szőnyegre zuhanyunk
egyenesen egy hatalmas macira. A plüss orra ki akarja szúrni a bordáim. Harry a
fejem fölé szorítja gyengéden a karjaimat és a hasamra ül.
- Bök a maci – nézek rá.
- Milyen… - gondolkodik el.
- Hát a maci – nézek rá fapofával.
Egy ideig gondolkodik, majd elröhögöm magam. Miközben nevetek,
akkor is értetlen fejet vág. Nem esett le neki. Nem baj. Tovább röhögök rajta,
majd nagy nehezen kibököm, miről van szó.
- Rona macija – röhögök.
- Én meg… - kezd bele.
- Ti meg mi a fenét csináltok? – röhögnek az ajtóban a többiek.
Oldalra kapom a fejem és rájuk vigyorgok. Harry leszáll rólam, és
rácsap a fenekemre. A srácok vágnak egy fintort és „szobára” féle fejet vágnak.
Megforgatom a szemem és felveszem a macit.
- Most jöttünk ki haver! – karolja át Louis nyakát.
- Harry! – szól rá Eleanor.
Nos, egy apró kérdés fogalmazódott meg bennem. Hogy a fészkes
fenébe jutottak be a lakásba? Nyitva hagytuk volna az ajtót? Míg a srácok
elfoglalták a kanapét négyen, mi a fotelokban nyomorogtunk. Eleanor mellettem
ült és szóba hozta a régi modell képeim. Látta a katalógusban, és nagyon
tetszettek neki. Teledumálta a fejem, hogy menjek el újra és csináljak képeket.
Ha már turnézni nem tudok, a modellkedést ne hagyjam abba. Még átgondolom ezt
az egész témát. A srácok kitalálták, hogy menjünk el a London Eye-hoz, majd
onnan vidámparkba. Ez a nagy ötlet Harry és Louis fejéből pattant ki. Liam
vállat vont, Niall kajával a szájában bólogat. Aha, csak egy bibi van. Nekünk
gyerekünk van!
- Harry egy kicsit – hívom ki a konyhába.
Bemegyek és utánam jön. Átkarolja a derekam és megfordulok a
karjai között. Várakozóan néz rám. Nem tudom, hogy felhozzam-e a témát.
Állandóan lepasszoljuk a lányunkat és ez szemet fog szúrni Zaynnek is, és még
elveszi tőlünk Ronát. Azt meg nem akarom.
- Nézd, nem akarok balhézni, de… - közbevág.
- Tudom, mire gondolsz. Hogy Zayn elfogja venni tőlünk a kicsit.
Nyugodj meg! Több időt töltünk vele, mint egy átlagos pár – csókol meg.
- Nem tudom feltűnt-e már, hogy mi nem vagyunk átlagosak? – dőlök a
mellkasának.
- De még mennyire! Mondták már többen is, hogy őrültek vagyunk –
vigyorog rám.
- Kikérem magamnak! Csak te vagy! – bököm meg az orrát.
Elkapja a derekam, és mint a filmekben hátrahajt, majd megcsókol.
A csókja után finoman visszahúz, és összesimulunk. Az ujjaim a fürtjei közé
csúsznak és mélyen a zöld szemeibe nézek. Ha lesz egy fiam tőle, olyan legyen,
mint ő. Göndör fürtökkel, szexi mosollyal, smaragd színű szemekkel és akkora
sármmal, mint amekkora neki van. Az idilli pillanatunkat Niall zavarja meg.
- Izé, most akkor jöttök? – túr bele a hűtőbe.
- Megyünk, de ne zabáld fel a hűtőnket! – nézek rá villogó szemekkel.
Niall amint meglátja a tekintetem kispurizik a konyhából kajával a
kezében. Mentsük a menthetőt. Harry-vel egyszerre tör fel belőlünk a röhögés.
Kinézek az ablakon és döbbenten veszem észre, hogy esik a hó. Beköszöntött a
tél, amit utálok. A libabőr végigfut a bőrömön és belebújok a gardróbba.
Felveszek egy feszülős farmer nadrágot, amibe nagy nehezen beletuszkolom magam.
Érdekes, hogy ez nemrég még rám jött. Most meg alig tudom begombolni.
Kihalászok a zokniim közül egy vékonyat a mamuszomra és felhúzom. Kihúzok a
polcról egy fehér ujjatlant mire borul az egész kupac. Vele együtt én is az
összegabalyodott ruhában. Harry bejön a srácokkal egyetembe a sikításomra, és
kiröhögnek szó szerint. Kihámozom magam a ruha kupacból, és az ágyra dobom
őket. Végül sikerül felvennem és rá veszek egy lazább szürke háromnegyedes ujjú
pólót. Felveszem a fekete szövet kabátom és egy krémszínű sálat tekerek a
nyakam köré. Londonban a telek nagyon hidegek és hosszúak is. Előhalászok egy
krémszínű logós sapit és összepakolom a táskám. Ronát is felöltöztetem és
átvisszük anyuékhoz. Azután elindulunk az úti célunk felé. Leparkolunk a
közelben és elindulunk sétálni. Harry mellém lép és összekulcsoljuk az
ujjainkat. Hihetetlen, hogy még a szövet kabát is milyen jól áll neki. Egy
darabig rajongó mentesen tudunk sétálgatni. Aztán meglátják Niall-t kaját venni
az egyik hot-dog árusnál és futnunk kell a lányok elől. Harry szorosan
összefűzi az ujjainkat, gyorsan kifizeti a kabin árát és behúz az egyikbe.
Gyorsan ránk zárja az ajtót, majd a kabin másik felére tol. Lassan elindulunk
és megállunk a legtetején. A bepárásodott ablaküvegtől semmit sem látok. Harry
leül az egyik oldalra és előre dől. Beletúr a hajába és ott is tartja egészen
addig a kezeit, amíg le nem ülök mellé. Elhúzom a kezeit és összekulcsoljuk az
ujjainkat. Harry egyszer csak elvigyorodik maga elé.
- Mi az? Min vigyorogsz? – kérdezem kíváncsian.
- Az jutott az eszembe, hogy vajon ha ilyen sokáig állunk fent, egy
menetre elég az idő nem? – fordul felém.
- Perverz formád! – nevetek fel.
Felnevet és ad egy rövid szájra puszit. Lassan megindulunk lefelé.
A rajongók még mindig ott ácsorognak, de a nagy tömegben elszökünk. Megtaláljuk
a srácokat is a közeli kávézóban. Beülünk hozzájuk és beszélgetni kezdünk.
Lassan egy órája a vidámparkban mászkálunk. A fiúk leragadtak
valami lövöldözős katonai cuccnál, mi meg továbbmegyünk a lányokkal
vattacukrozni. Megeszem az enyémet is, plusz még veszem egy óriás adagot. Ízlik,
nem tagadom. A lányok fura szemmel méregetnek. Amikor találkozunk a fiúkkal,
Harry azonnal letámad a csókjaival.
- Cukor ízű a szád – motyogja az ajkaimba.
- Két óriási vattacukrot benyomott. Ne csodálkozz – nevet fel
Danielle.
- Nekem nem hoztatok? – kérdezi Niall fancsali képpel.
- Bocsi Niall – vonunk vállat egyszerre.
- Ez bosszúért kiált – nyafog fel.
A srácok még felülnek hullámvasutazni. Eleanor és Danielle
kihagyja, én viszont felülök, aminek az eredménye egy kis hányás lett. Utána
elmegyünk a céllövöldébe. Harry egész végig mögöttem áll, mint reggel az
edzésen és fogja a derekam. Sajnos amilyen béna vagyok, nem lövök semmit sem.
Viszont meglátok egy répás plüsst, és meg akarom szerezni Louis-nak. Harry beáll
és lelövi nekem a répát. Amikor El és Louis visszaérnek, fejbe vágom vele
Louist. Amint meglátja, mit tartok a kezemben elvigyorodik. Eleanor csak a
fejét fogja. Bocsánatkérően rá mosolyogok és odaadom neki a plüsst.
- Louis nem hozod haza azt az izét! Egy műgalamb még oké, de még egy
répás dolog és hülyét kapok! – néz rá mérgesen.
- Kérlek! Cemytől kaptam! Ajándék! – néz rá kiskutya szemekkel.
- Sok ajándékot kapsz a rajongóidtól is. Répás fiú! – kapja ki a
kezéből a plüsst.
- Legyen a tiéd kicsim! – nyújtja felé szép mosollyal az arcán.
- Isten ments Louis! Cemy, kérlek! – néz rám segélykérően.
- Ajándék! – vigyorgok rá.
- Harry?! – néz rá.
- Rám ne nézz! – nevet fel mellettem.
- Jó legyen! Ez volt az utolsó Louis, hogy egy plüss répát viszek
haza a lakásomba – csapja a kezei közé.
- Tőlem van! – villantok rá egy nagy vigyort.
- Meg se szólalj! – emeli fel az ujját.
Harry csak nevet mellettem. Louis csókokkal borítja el Eleanor
arcát. Egy pillanatra feltűnik előttem két ismerős alkat hátulról. Mintha… Nem
hiszem, hogy ők is itt lennének. Elhessegetem a gondolatot, és megyünk tovább.
Este tíz körül indulunk hazafelé. Niall csak azért is megáll kaját venni, mert
éhes. Hogy a fenébe eszik valaki ennyit? Egy feneketlen lyuk a gyomra. Zayn is…
Zayn is ezt mondta neki először. Mit ad isten az emlegetett szamár előttünk
megy ki a kapun, Perrie-vel kézen fogva. Megtorpanok és Harry is egy fél
méterrel előttem. Akkor mégis jól láttam. Követi a tekintetem, és elém sétál.
- Persze – bólintok.
- Menjünk. Kezd hideg lenni – indulunk el.
Mire hazaérünk, szakadni kezd a hó. Csurom vizesen esünk be a
lakásba. Harry egész végig arról beszél, hogy milyen jól szórakozott Eleanor-on
és Louis-on. A piciért majd holnap elmegyünk. Úgy is szakad, és Harry nem engedne
kocsiba ülni. Ismerem már. Túlságosan félt, és bár ez valamilyen szinten édes
is, de néha már idegesítő. Egy újabb zuhany után bezuhanunk az ágyba a
következő reggelig.
Nagyon jó rész lett...cukii. :* siess a kövivel...:DD
VálaszTörlés